Mangán

Más mikroelemekhez hasonlóan a mangán is számos feladatot lát el. Jelenléte alapvetően fontos egy sor enzimrendszer működéséhez, különösképpen azokéhoz, amelyek a porcok szintézisében játszanak szerepet. Alkotóeleme a mangán bizonyos, a szabad gyökökkel szemben védő enzimeknek is. Szükség van rá a pajzsmirigyhormon-, nemihormon-, koleszterin- és inzulintermeléshez, valamint a glükóznak a májban való raktározásához és a csontozat egészséges fejlődéséhez.

Az élelmiszerek - különösen a növényi eredetűek - mangántartalma attól függ, mennyi mangán volt a talajban, ahol a növény termett. A kemény héjú gyümölcsök, a barna rizs, a Graham-kenyér, a hüvelyesek és a gabonapelyhek jó mangánforrások.

Mangánhiányt az emberi szervezetben még nem észleltek. A mangánmentes étrenden tartott laboratóriumi állatoknál csontdeformitások léptek fel. Nincs arra vonatkozó adat, hogy az étrendi mangán túlzott bevitele veszélyt jelentene az egészségre.

A mangán feladata az enzimműködésben mint aktiváló anyag van jelen, ami azt jelenti, hogy nélkülözhetetlen. Szerepe sokrétű, részt vesz a csontképzésben, a szénhidrátok, fehérjék és zsírok energiaként való felhasználásában. Hatásos ízületi fájdalmak ellen. Antioxidáns enzimek létrehozásában fontos közreműködő. A pajzsmirigyhormonok képződésének lényeges eleme. Szabályozza a vércukorszintet is. Lényeges az idegrendszer kielégítő működése szempontjából. Fejfájásos tünetek enyhítésében is eredményes.

Mangán hiánya fejfájásban, ingerültségben nyilvánul meg. Beépülését akadályozza a nagy mennyiségű vas és kalcium. Túladagolása idegrendszeri és bőrelváltozásokat idézhet elő. Napi mennyiséges 2-5 mg.

Legjobb mangán forrás a teljes gabonák, az olajos magvak, rizs, zöld levelű zöldségek, és érdemes rendszeresen csírát fogyasztani.

Ásványi anyagok, nyomelemek