VasA hemoglobinnak, a test minden részébe oxigént juttató vörösvérsejtek festékanyagánkak felépítéséhez elengedhetetlenül fontos a vas. A súlyos vashiány (vérszegénység) jele a légszomj és a szapora légzés, mert ilyenkor a szív kénytelen gyorsabban pumpálni a vért, a tüdő pedig igyekszik fokozni a szervezet oxigénfelvételét. Vasra van szükség egy másik oxigénszállító fehérje, az izmokban található mioglobin előállításához is. Vastartalmú enzimek közreműködésével alakul át aktív A-vitaminná a béta-karotin, mely sok élénk színű gyümölcsben és zöldségben megtalálható, például a sárgarépában, pirospaprikában, sárgabarackban, sárgadinnyében. Vastartalmú enzimekre van szükség a DNS és az RNS szintézishez, valamint a fogínyben, a fogakban, porcokban és a csontokban folyó kollagéntermeléshez is. Férfiak és a nők vasszükséglete eltérő. A nőknek az első menstruációtól a változás koráig csaknem kétszer annyi étrendi vasra van szükségük, mint a férfiaknak. A vas tartós hiánya vashiányos vérszegénységhez vezethet, aminek tünete (vashiány tünetei) a szaporább légzés mellett a fertőzésekre való fokozott hajlam, a fáradékonyság, illetve a gyengeség, de árulkodó jel a sápadt bőr is. A vegetáriánusoknál viszonylag gyakran lép fel vashiány. Legjobb vasforrások az állati belsőségek, például a máj és a vese, de terhes vagy fogamzás előtt álló nők ne fogyasszanak májat, mert túl sok A-vitamin juthat belőle a szervezetükbe. Vas található még a húsfélékben, szardíniában, tojássárgájában és a sötétzöld levélzöldségekben. A szervetet a húsban lévő vasnak körülbelül a negyedét veszi fel, míg a növényi eredetű forrásokból: zöldségekből, aszalt gyümölcsökből, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérből, vassal dúsított gabonapehelyből származó vasnak csupán a 10%-át. A növényi eredetű vasból több hasznosulhat, ha C-vitamint tartalmazó táplálék (pl. zöldpaprika) vagy folyadék (pl. narancslé) kíséretében vesszük magunkhoz. VitaminokVitaminok listája
Ásványi anyagok, nyomelemek
|
|